A munkáltatói felmondás esetén járó felmondási idő alapból 30 nap, ami 3 év munkaviszony után 5 nappal, 20 év után pedig már 60 nappal hosszabbodik. Végkielégítés legalább 3 év munkaviszony után jár, mértéke egyhavi távolléti díj, ami 25 év után hathavi díjra emelkedik. A nyugdíj előtt állók emelt összegre jogosultak.

A felmondási idő mértéke munkáltatói felmondás esetén

A munkaviszony munkáltató általi felmondása esetén a munkavállalót felmondási idő illeti meg. Ennek alapmértéke a 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 69. § (1) bekezdése szerint egységesen 30 nap. Ez az időtartam a munkáltatónál eltöltött évek számával arányosan növekszik az alábbiak szerint:

• Legalább 3 év után: 30 + 5 = 35 nap
• Legalább 5 év után: 30 + 15 = 45 nap
• Legalább 8 év után: 30 + 20 = 50 nap
• Legalább 10 év után: 30 + 25 = 55 nap
• Legalább 15 év után: 30 + 30 = 60 nap
• Legalább 18 év után: 30 + 40 = 70 nap
• Legalább 20 év után: 30 + 60 = 90 nap

Fontos, hogy a felek munkaszerződésben ennél hosszabb, de legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak. Határozott idejű munkaviszony felmondása esetén a felmondási idő legfeljebb a határozott idő lejártáig tarthat.

Munkavégzés alóli felmentés

A munkáltató köteles a munkavállalót a felmondási idő legalább felére felmenteni a munkavégzés alól az Mt. 70. § (1) bekezdése alapján. A felmentés idejére a munkavállalót távolléti díj illeti meg. A felmentés időtartamát a felek megállapodása alapján akár több részletben is ki lehet adni.

A végkielégítésre való jogosultság

A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha a munkaviszonya az Mt. 77. § (1) bekezdése szerint az alábbi okokból szűnik meg:

• a munkáltató felmondása,
• a munkáltató jogutód nélküli megszűnése.

A jogosultság alapfeltétele, hogy a munkaviszony legalább három éve fennálljon a felmondás közlésének időpontjában. A jogosultsághoz szükséges idő számításakor nem vehetők figyelembe azok az egybefüggően 30 napot meghaladó időszakok, amelyekre a munkavállalót nem illette meg munkabér (kivéve például a szülési szabadság és a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság idejét).

A végkielégítés mértéke a munkaviszony hossza alapján

A végkielégítés alapösszege a munkaviszonyban eltöltött idővel arányosan nő. Az Mt. 77. § (3) bekezdése a következő sávokat határozza meg:

• Legalább 3 év esetén: egyhavi távolléti díj
• Legalább 5 év esetén: kéthavi távolléti díj
• Legalább 10 év esetén: háromhavi távolléti díj
• Legalább 15 év esetén: négyhavi távolléti díj
• Legalább 20 év esetén: öthavi távolléti díj
• Legalább 25 év esetén: hathavi távolléti díj

Emelt összegű végkielégítés a nyugdíj előtt állóknak

Az Mt. 77. § (4) bekezdése védi azokat a munkavállalókat, akiknek a munkaviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg. Esetükben a fent részletezett végkielégítés összege tovább emelkedik:

• 3-9 év munkaviszony esetén: +1 havi távolléti díjjal
• 10-19 év munkaviszony esetén: +2 havi távolléti díjjal
• 20 vagy több év munkaviszony esetén: +3 havi távolléti díjjal

Példaszámítás: Egy 22 éve a cégnél dolgozó munkavállalónak, akinek a nyugdíjig kevesebb mint 5 éve van hátra, a munkáltató felmond. Az alap végkielégítése 20 év után öthavi távolléti díj lenne. Ezt kell megemelni a védett korra való tekintettel további háromhavi távolléti díjjal, így összesen nyolchavi távolléti díjnak megfelelő összegű végkielégítésre jogosult.

Mikor nem jár végkielégítés?

Az Mt. 77. § (5) bekezdése két fő esetet határoz meg, amikor a munkavállaló a feltételek teljesülése ellenére sem jogosult végkielégítésre:

1. Ha a felmondás közlésének időpontjában már nyugdíjasnak minősül.
2. Ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége (pl. igazolatlan hiányzás, nem megfelelő munkavégzés).

Gyakran ismételt kérdések

Jár-e felmondási idő és végkielégítés, ha én mondok fel? Felmondási idő (alapból 30 nap) munkavállalói felmondás esetén is van, amit le kell dolgozni, de a munkavégzés alóli felmentés ilyenkor nem kötelező. Végkielégítés azonban kizárólag a munkáltatói felmondás vagy a cég jogutód nélküli megszűnése esetén jár, tehát munkavállalói felmondásnál nem.

Mi a különbség a távolléti díj és az alapbér között? A távolléti díj az alapbéren felül tartalmazza az utolsó hat hónapban kifizetett, rendszeres bérpótlékok (pl. műszakpótlék, éjszakai pótlék) átlagát is. Ezért az összege jellemzően magasabb, mint a szerződés szerinti alapbér. A végkielégítést és a felmentési időre járó juttatást is a távolléti díj alapján kell kiszámítani.

Mi történik, ha a munkáltató azonnali hatállyal, indoklás nélkül szünteti meg a munkaviszonyt? Ez jogellenes munkaviszony-megszüntetésnek minősül. Ilyenkor a munkavállaló az Mt. 82. § alapján kártérítésre, a felmondási időre járó távolléti díjra, és a végkielégítésre is jogosult lehet, amit bírósági úton érvényesíthet.

Próbaidő alatti felmondás esetén jár valami? Nem. A próbaidő alatt bármelyik fél indoklás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt. Ebben az esetben sem felmondási idő, sem végkielégítés nem illeti meg a munkavállalót.

Minden munkaviszony-megszüntetés egyedi, ezért a konkrét helyzet pontos megítéléséhez érdemes könyvelővel vagy adótanácsadóval egyeztetni.