Az Európai Unió kisvállalkozásokra vonatkozó (SME) ÁFA-mentességi rendszere lehetővé teszi, hogy egy tagállamban letelepedett vállalkozás más uniós országokban is mentesüljön az áfafizetés alól, amíg a teljes, Közösségen belüli árbevétele nem haladja meg a 100 000 eurós göngyölített értékhatárt. Ez a szabályozás jelentősen csökkenti a határon átnyúló kereskedelmet folytató kisvállalkozások adminisztrációs terheit, mivel nem kell minden tagállamban külön-külön áfaregisztrációt végezniük.

Mi az uniós kisvállalati ÁFA-mentesség (SME-rendszer)?

Az uniós kisvállalati áfamentesség egy 2025. január 1-jétől alkalmazandó, harmonizált szabályrendszer, amelyet Magyarországon az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) új fejezete ültetett át a hazai jogba. A rendszer célja, hogy a belső piacon működő kis- és középvállalkozások (kkv-k) könnyebben, kevesebb bürokrácia mellett tudjanak más tagállamokban is értékesíteni.

A lényege, hogy egy magyar vállalkozás a NAV-nál tett előzetes bejelentés után mentesülhet az áfa alól nemcsak belföldön, hanem más tagállamokban is, feltéve, hogy megfelel a kettős értékhatár-feltételnek. Ugyanez a lehetőség nyílik meg a más tagállamból Magyarországra értékesítő cégek számára is.

A két kulcsfontosságú értékhatár: 100 000 euró és 20 000 000 forint

A rendszer alkalmazásához két, egymástól független értékhatárt kell párhuzamosan figyelni. A mentesség csak akkor érvényes, ha a vállalkozás mindkettőnek megfelel.

1. Uniós szintű, göngyölített árbevétel: 100 000 euró Ez a fő feltétel. Az adóalany összes, az Európai Unióban (a letelepedés szerinti tagállamot is beleértve) teljesített termékértékesítésének és szolgáltatásnyújtásának göngyölített, adó nélküli összege sem az előző, sem a tárgy naptári évben nem haladhatja meg a 100 000 eurót. Ezt a szabályt az Áfa tv. 195/G. § (3) bekezdése rögzíti.

2. Tagállami (magyarországi) árbevétel: 20 000 000 Ft (2026-ban) A 100 000 eurós uniós keret mellett a vállalkozásnak meg kell felelnie annak a tagállami értékhatárnak is, ahol a mentességet alkalmazni kívánja. Magyarországon ez az értékhatár megegyezik a belföldi alanyi adómentesség határával, ami 2026-ban 20 000 000 Ft. Tehát egy más tagállambeli vállalkozás csak addig értékesíthet áfamentesen Magyarországra, amíg a magyarországi bevételei nem lépik túl ezt a keretet.

Hogyan működik a gyakorlatban?

• Magyar vállalkozás értékesít más EU-s országokba: A magyar cégnek előzetesen nyilatkoznia kell a NAV felé a választásáról. Ha a feltételeknek megfelel, a NAV egy egyedi, „EX” utótagot tartalmazó azonosítószámmal látja el. Ezzel az azonosítóval a vállalkozás áfamentesen számlázhat például egy osztrák vagy német vevő felé, mindaddig, amíg a teljes uniós árbevétele 100 000 euró alatt marad, és az adott célországban érvényes nemzeti értékhatárt sem lépi túl.

• Más tagállambeli vállalkozás értékesít Magyarországra: Egy például szlovák székhelyű cég, amely otthon regisztrált az SME-rendszerbe, áfamentesen nyújthat szolgáltatást magyar ügyfeleknek. Ennek feltétele, hogy a teljes uniós forgalma ne haladja meg a 100 000 eurót, és a kifejezetten Magyarországon realizált árbevétele ne lépje túl a 20 000 000 Ft-os magyar nemzeti értékhatárt.

Mi történik az értékhatárok túllépésekor? Fontos különbségek!

Az adókötelezettség beálltának időpontja eltérő aszerint, hogy a vállalkozás melyik értékhatárt lépi át. Ez a szabályozás legfontosabb és egyben legkönnyebben elrontható része.

• A 100 000 eurós uniós határ átlépése (enyhébb szabály): Az Áfa tv. 195/K. § (4) bekezdése szerint az a konkrét ügylet, amellyel az adóalany uniós szintű göngyölített árbevétele átlépi a 100 000 eurót, még adómentes maradhat (feltéve, hogy azzal egyidejűleg a magyarországi 20 000 000 Ft-os határt nem lépi túl). Az adókötelezettség csak az ezt követő ügyletektől áll be.

  • Példa: Egy más tagállambeli vállalkozás uniós bevétele 99 000 euró. Kiállít egy 2 000 eurós számlát egy magyar partnernek. Ez az ügylet még áfamentes. Azonban minden ezután kiállított számláján már fel kell számítania az adott tagállam (jelen esetben Magyarország) áfáját.

• A 20 000 000 Ft-os belföldi határ átlépése (szigorúbb szabály): A hagyományos alanyi adómentesség szabályaihoz hasonlóan, ha a vállalkozás magyarországi árbevétele lépi át a nemzeti határt, az adómentesség azonnal megszűnik. Az Áfa tv. 191. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése alapján már maga a túllépést okozó ügylet sem lehet adómentes.

  • Példa: Egy más tagállambeli vállalkozás magyarországi bevétele 19 950 000 Ft. Kiállít egy 100 000 Ft-os számlát egy magyar partnernek. Ezzel átlépi a 20 000 000 Ft-os keretet, ezért ezt a számlát már áfásan kell kiállítania, azaz 100 000 Ft + 27 000 Ft áfa tartalommal.

Gyakran ismételt kérdések

Magyar alanyi mentes vállalkozó automatikusan mentes lesz más EU-s országokban is? Nem. A magyarországi alanyi adómentesség csak a belföldi értékesítésekre vonatkozik. Ahhoz, hogy más tagállamokban is mentes lehessen, külön nyilatkoznia kell a NAV felé az uniós kisvállalati mentesség választásáról, és meg kell kapnia a speciális, „EX” végződésű azonosítót.

Milyen árfolyamon kell számolni a 100 000 eurós határt? Az uniós szintű, 100 000 eurós határ figyelésénél az euróban kifejezett érték az irányadó. A magyarországi, forintban meghatározott értékhatár (20 000 000 Ft) figyeléséhez, amennyiben a más tagállambeli adóalany nem forintban teljesíti az adatszolgáltatást, az Áfa tv. 195/J. § alapján a NAV a naptári év első napján érvényes EKB-árfolyamot alkalmazza.

Mi a teendő, ha egy külföldi vállalkozás túllépi a 20 milliós magyar határt? Az adómentessége Magyarországon azonnal, a határt átlépő ügylettel megszűnik. Be kell jelentkeznie a magyar áfa hatálya alá (magyar adószámot kell kérnie), és a továbbiakban a magyar szabályok szerint, 27%-os általános áfakulccsal kell számláznia a magyar vevői felé.

A 100 000 eurós keretbe csak a más tagállamba irányuló értékesítések számítanak bele? Nem. Az Áfa tv. 195/G. § (3) bekezdése „göngyölített uniós árbevételről” rendelkezik, amelybe az adóalany összes, az Európai Unió területén teljesített értékesítése beletartozik, beleértve a saját letelepedési helye szerinti tagállamban (pl. egy magyar cég esetén Magyarországon) elért árbevételt is.

A konkrét adózási helyzet felméréséhez és a szabályok helyes alkalmazásához minden esetben javasolt könyvelővel vagy adótanácsadóval egyeztetni.