A 2026-ban kifizetett osztalék után a magánszemélynek 15% személyi jövedelemadót (SZJA) és 13% szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetnie. A szocho-fizetési kötelezettségnek azonban van egy felső határa (ún. szocho-plafon), amely 2026-ban évi 7 747 200 Ft jövedelemig áll fenn. Az ezen összeghatár feletti osztalék után már csak a 15%-os SZJA-t kell megfizetni.

Az osztalékot terhelő adók részletesen

Amikor egy társas vállalkozás az adózott eredményéből a tulajdonosoknak nyereséget fizet ki, az osztalékként adózik a magánszemélynél. Ennek két fő eleme van:

1. Személyi jövedelemadó (SZJA): 15% Az osztalék teljes összegét terheli, mértéke egységesen 15%. Ennek az adónemnek nincs felső korlátja, tehát a kifizetett osztalék teljes összege után meg kell fizetni. A szabályozást a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) tartalmazza.

2. Szociális hozzájárulási adó (szocho): 13% Az SZJA-n felül 13% szociális hozzájárulási adót is kell fizetni, azonban csak egy meghatározott összeghatárig. Ezt a szabályt a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény rögzíti.

A szocho-plafon (adófizetési felső határ) működése 2026-ban

A szocho-fizetési kötelezettség legfontosabb szabálya, hogy nem a végtelenségig kell fizetni. A törvény egy éves összevont jövedelemhatárt határoz meg, ameddig a szocho-köteles jövedelmek (mint például az osztalék) után fennáll a 13%-os fizetési kötelezettség.

• A felső határ mértéke: A tárgyévi minimálbér huszonnégyszerese.
• A szocho-plafon összege 2026-ban: A 2026-os minimálbér (322 800 Ft/hó) alapján a felső határ évi 7 747 200 Ft (24 x 322 800 Ft).

Ez azt jelenti, hogy a magánszemélynek a különböző jogcímeken szerzett, szocho-köteles jövedelmei után addig kell a 13%-os adót megfizetnie, amíg azok összege el nem éri a 7 747 200 Ft-ot. Ebbe az összeghatárba többek között a munkaviszonyból származó bér, a vállalkozói kivét és az osztalék is beleszámít.

Példaszámítások az osztalék adózására

1. példa: Nincs más jövedelem, csak osztalék Egy vállalkozó 2026-ban nem rendelkezik más szocho-köteles jövedelemmel, és 5 000 000 Ft osztalékot vesz fel.

• Az osztalék (5 000 000 Ft) alatta van a szocho-plafonnak (7 747 200 Ft).
• SZJA (15%): 5 000 000 Ft * 0,15 = 750 000 Ft
• Szocho (13%): 5 000 000 Ft * 0,13 = 650 000 Ft
• Összes adó: 1 400 000 Ft
• Nettó osztalék: 3 600 000 Ft

2. példa: Magas munkabér mellett felvett osztalék Egy cégvezető éves bruttó munkabére 10 000 000 Ft. Emellett 5 000 000 Ft osztalékot is felvesz.

• A munkabére (10 000 000 Ft) már önmagában meghaladja a 7 747 200 Ft-os szocho-plafont. A munkáltató a munkabér után a szochót felső korlát nélkül fizeti, de a magánszemély oldalán a plafon számításánál a bér beszámít.
• Mivel a plafont már elérte a bérével, az osztalék után nem kell szochót fizetnie.
• SZJA (15%): 5 000 000 Ft * 0,15 = 750 000 Ft
• Szocho (13%): 0 Ft
• Összes adó az osztalék után: 750 000 Ft
• Nettó osztalék: 4 250 000 Ft

3. példa: Az osztalék lépi át a szocho-plafont Egy magánszemély éves bruttó munkabére 6 000 000 Ft. Felvesz 4 000 000 Ft osztalékot.

• A szocho-plafonig fennmaradó összeg: 7 747 200 Ft - 6 000 000 Ft = 1 747 200 Ft.
• Az osztalékból csak ezen összeg után kell szochót fizetni.
• SZJA (15%): 4 000 000 Ft * 0,15 = 600 000 Ft
• Szocho (13%): 1 747 200 Ft * 0,13 = 227 136 Ft
• Összes adó az osztalék után: 827 136 Ft
• Nettó osztalék: 3 172 864 Ft

Gyakran ismételt kérdések

A munkabér után fizetendő szochónak is van felső határa? Nem. Fontos különbség, hogy a munkáltató által a bruttó bérek után fizetendő 13%-os szochónak nincs felső korlátja. A 7 747 200 Ft-os adófizetési felső határ a magánszemélyt terhelő, bizonyos külön adózó jövedelmekre (pl. osztalék, árfolyamnyereség) vonatkozó szocho-kötelezettségre érvényes.

Mi a teendő, ha a magánszemély több helyről kap szocho-köteles jövedelmet? A magánszemélynek nyilatkoznia kell a kifizető(k) felé, ha a jövedelmei várhatóan elérik a szocho-plafont, hogy a kifizető a felső határ felett már ne vonja le a 13%-os adót. Ha mégis túlfizetés történik, az az éves SZJA-bevallásban visszaigényelhető.

A KIVA-s cégből felvett osztalékra is ezek a szabályok vonatkoznak? Igen. Bár a kisvállalati adó (KIVA) kiváltja a társasági adót és a munkabérek utáni szochót, a tulajdonosnak kifizetett osztalék adózása a magánszemélynél megegyezik az általános szabályokkal: 15% SZJA-t és 13% szochót kell fizetnie a szocho-plafon eléréséig.

Az egyedi adózási helyzetek pontos megítéléséhez és a szabályok helyes alkalmazásához minden esetben javasolt könyvelővel vagy adótanácsadóval konzultálni.