A magyar adóalanyok által belföldön teljesített ügyletekről kiállított valamennyi számláról, értékhatárra való tekintet nélkül, adatot kell szolgáltatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé. Ez a kötelezettség 2021. január 4. óta kiterjed a magánszemélyek (nem adóalanyok) részére kiállított számlákra, valamint az áfamentes ügyletekről kiállított bizonylatokra is. A jelentést az Online Számla rendszeren keresztül, jellemzően valós időben kell teljesíteni.

Mi az Online Számla adatszolgáltatás?

Az Online Számla rendszer a NAV digitális adóztatási stratégiájának egyik alappillére. Lényege, hogy a vállalkozások által használt számlázó programok egy biztonságos, gép-gép (M2M) kapcsolaton keresztül, automatikusan és valós időben továbbítják a kiállított számlák törvényben meghatározott adatait az adóhatóság szervereire. A rendszer célja a gazdaság fehérítése, az áfacsalások visszaszorítása és az adóadminisztráció egyszerűsítése, amelynek következő lépcsőfoka a beérkezett adatokra épülő eÁFA-rendszer.

Mely számlákra vonatkozik a jelentési kötelezettség?

A jelentési kötelezettség minden olyan számlára és számlával egy tekintet alá eső okiratra (például módosító vagy érvénytelenítő számla) kiterjed, amelyet egy belföldi adóalany egy Magyarországon teljesített ügyletről állít ki. Nincs semmilyen értékhatár, és a vevő személye sem releváns. A kötelezettség tehát fennáll többek között az alábbi esetekben:

• Belföldi adóalanyok közötti ügyletek (B2B): A klasszikus vállalkozások közötti számlázás.
• Magánszemélyek részére történő értékesítés (B2C): Minden olyan számla, amelyet nem adóalany vevőnek állítanak ki.
• Alanyi adómentes (AAM) vállalkozók számlái: Az alanyi adómentesség választása nem mentesít a jelentési kötelezettség alól. A 2026-ban érvényes 20 000 000 Ft-os értékhatárig AAM-ként működő vállalkozóknak is minden számlájukat jelenteniük kell.
• Tárgyi adómentes ügyletek számlái: Például az ingatlan-bérbeadásról vagy bizonyos oktatási, egészségügyi szolgáltatásokról kiállított számlák.
• Fordított adózású (reverse charge) ügyletek: Azokra a számlákra is vonatkozik, ahol az adót a vevő fizeti meg.

Fontos, hogy a kötelezettség a magyarországi teljesítési helyű ügyletekre vonatkozik. A Közösségen belüli termékértékesítésről vagy termékexportról kiállított számlákra ez a fajta adatszolgáltatás jellemzően nem terjed ki.

Hogyan és mikor kell teljesíteni az adatszolgáltatást?

Az adatszolgáltatás módja és határideje attól függ, hogyan állítják ki a számlát:

1. Számlázó programmal kiállított számla: A jelentést a számla kiállításakor azonnal, emberi beavatkozás nélkül, elektronikusan kell teljesíteni. A 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet értelmében a programnak képesnek kell lennie az adatok XML formátumú, NAV által előírt adatszerkezetű továbbítására. A sikeres adatszolgáltatást a NAV rendszere visszaigazolja.
2. Nyomtatvány (kézi számla) használata: Bár egyre ritkább, a kézi számlatömb használata továbbra is megengedett. Ebben az esetben a számla adatait a kibocsátást követő négy naptári napon belül kell manuálisan rögzíteni a NAV Online Számla rendszerének webes felületén.

Internetszolgáltatás vagy a NAV rendszerének üzemszünete esetén a törvény lehetőséget ad a későbbi adatszolgáltatásra, az akadály elhárulását követő 24 órán belül.

Milyen adatok kerülnek a NAV-hoz?

Az adatszolgáltatás a számla kötelező tartalmi elemeire terjed ki, de nem a teljes számlaképre. A legfontosabb továbbított adatok a következők:

• A számla sorszáma
• A kiállítás, a teljesítés és a fizetési határidő dátuma
• Az eladó és a vevő (ha adóalany) neve, címe, adószáma
• Az értékesített termék vagy szolgáltatás megnevezése
• Az adó alapja, az alkalmazott áfakulcs (pl. 27%, 18%, 5%), az áthárított adó összege és a bruttó végösszeg forintban kifejezve

Magánszemély vevő esetén – az adatvédelmi szabályoknak megfelelően – a vevő nevét és címét nem kell továbbítani a NAV felé.

Gyakran ismételt kérdések

Kérdés? Az alanyi adómentes (AAM) vállalkozónak is jelentenie kell a számláit? Igen, a jelentési kötelezettség az áfaalanyisághoz kötődik, nem az áfafizetési kötelezettséghez. Minden belföldi teljesítésű ügyletről kiállított számlát jelenteni kell, függetlenül attól, hogy a vállalkozás alanyi adómentes státuszú-e.

Kérdés? Mi a teendő, ha a számlázó programom internetkapcsolat nélkül állít ki számlát? Az adatszolgáltatást az internetkapcsolat helyreállását követően haladéktalanul, de legfeljebb 24 órán belül pótolni kell. Az üzemszünet tényét a NAV rendszerében jelezni szükséges.

Kérdés? A külföldi partnernek kiállított számlát is jelenteni kell? Az Online Számla adatszolgáltatás a magyarországi teljesítési hellyel rendelkező ügyletekre vonatkozik. A termékexportról vagy a Közösségen belüli termékértékesítésről kiállított számlákra – mivel azok teljesítési helye jellemzően nem belföld – ez a kötelezettség nem terjed ki.

Kérdés? Mi a különbség az Online Számla és az eÁFA között? Az Online Számla egy adatszolgáltatási csatorna, amelyen keresztül a számlák adatai valós időben beérkeznek a NAV-hoz. Az eÁFA egy olyan rendszer, amely ezeket a beérkezett számlaadatokat (valamint az online pénztárgépek és a vámkezelések adatait) felhasználva egy áfabevallási tervezetet készít az adózóknak, ezzel egyszerűsítve a bevallási folyamatot. Az Online Számla az adatforrás, az eÁFA pedig a feldolgozó és bevallást támogató rendszer.

A cikkben szereplő információk általános tájékoztatásnak minősülnek, ezért a konkrét üzleti helyzetre vonatkozó döntések előtt mindenképpen egyeztessen könyvelőjével vagy adótanácsadójával.