A mellékállású egyéni vállalkozónak nem kell a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni kötelező minimum járulékot megfizetnie. Esetükben a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot és a 13%-os szociális hozzájárulási adót a ténylegesen elért, adóköteles jövedelem alapján kell leróni. Mellékállásúnak minősül, aki legalább heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik, nappali tagozatos hallgató, vagy saját jogú nyugdíjas.

Ki minősül mellékállású (másodfoglalkozású) vállalkozónak?

A minimum járulékalap alóli mentesség kulcsa a jogviszony besorolása. A törvény pontosan meghatározza, ki nem számít főfoglalkozású vállalkozónak. Ezekben az esetekben a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót (szocho) a ténylegesen elért jövedelem (vállalkozói kivét vagy átalányadó-alap) után kell megfizetni, alsó korlát nélkül.

Ide tartoznak a következők:

• Munkaviszony mellett vállalkozók: Azok, akik egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban állnak. Ez a leggyakoribb eset.
• Nappali tagozatos diákok és hallgatók: Aki köz- vagy felsőoktatási intézményben, nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, szintén másodfoglalkozásúnak minősül.
• Többes vállalkozói jogviszony: Ha egy személy egyidejűleg egyéni és társas vállalkozó is, a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szabályai szerint nyilatkozhat arról, hogy a minimum járulékfizetési kötelezettséget melyik jogviszonyában teljesíti. Amelyikben nem, ott a tényleges jövedelem lesz a járulékalap.

A nyugdíjas vállalkozók különleges helyzete

A saját jogú nyugdíjas személy, aki egyéni vállalkozói tevékenységet folytat, jogilag „kiegészítő tevékenységűnek” minősül. Rájuk a legkedvezőbb szabályozás vonatkozik:

• Teljesen mentesülnek a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék és a 13%-os szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.

Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásukban elért jövedelmük után csak személyi jövedelemadót (vagy átalányadót) kell fizetniük, a járulékterhek nem érintik őket.

Amikor a főállású vállalkozónak sincs minimum fizetési kötelezettsége

Bizonyos élethelyzetekben még a főállású egyéni vállalkozó is mentesül a minimálbér vagy garantált bérminimum utáni járulékfizetés kötelezettsége alól. Fontos, hogy ezek a mentességek csak azokra a hónapokra vonatkoznak, amelyekben az adott feltétel fennáll.

A Tbj. 40. § (4) bekezdése szerint nem kell a járulékfizetési alsó határ (minimum járulékalap) után járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a vállalkozó:

• táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban (CSED), örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban (GYED) részesül,
• gyermekgondozást segítő ellátásban (GYES), gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában (GYOD) vagy ápolási díjban részesül. Kivétel: ha ezen ellátások (GYES, GYOD, ápolási díj) mellett személyesen folytatja a vállalkozói tevékenységét, a minimum járulékfizetési kötelezettség továbbra is fennáll.
• vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

Példaszámítás 2026-os adatokkal

Nézzük meg egy konkrét példán keresztül, hogyan alakul a járulékfizetés egy munkaviszony mellett működő, átalányadózó egyéni vállalkozónál.

• Jogviszony: Heti 40 órás munkaviszony (tehát másodfoglalkozású vállalkozó).
• Vállalkozói bevétel (2026): 3 000 000 Ft
• Költséghányad (általános): 45%
• Átalányadó-alap (jövedelem): 3 000 000 Ft * (1 - 0,45) = 1 650 000 Ft
• Adómentes jövedelemrész (2026): 1 936 800 Ft (az éves minimálbér fele)

Mivel a vállalkozó éves jövedelme (1 650 000 Ft) alacsonyabb, mint az adómentes keret (1 936 800 Ft), ezért:

1. Személyi jövedelemadót (átalányadót) nem kell fizetnie.
2. Mivel nincs adóköteles jövedelme, így járulékalapja sincs.
3. A teljes évre 0 Ft tb-járulékot és 0 Ft szochót fizet a vállalkozása után.

Ez a példa jól mutatja, hogy a másodfoglalkozású státusz és az átalányadózás adómentes sávja együttesen teljes mentességet eredményezhet a vállalkozói közterhek alól egy bizonyos bevételi szintig.

Gyakran ismételt kérdések

Heti 40 órás munkaviszony mellett lettem egyéni vállalkozó. Rám is vonatkozik a minimum járulékfizetés? Nem. Mivel Ön heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik, másodfoglalkozású vállalkozónak minősül. Ebben az esetben nincsen minimum járulékalap; a 18,5% tb-járulékot és a 13% szochót a ténylegesen elért, adóköteles vállalkozói jövedelme után kell megfizetnie.

Nyugdíjasként indítok vállalkozást. Milyen járulékokat kell fizetnem? Saját jogú nyugdíjasként Ön kiegészítő tevékenységű vállalkozónak számít, ezért a vállalkozói jövedelme után sem társadalombiztosítási járulékot, sem szociális hozzájárulási adót nem kell fizetnie. Csak az szja-kötelezettség (pl. átalányadó) terheli.

Főállású átalányadózó vagyok, de az első pár hónapban nem volt bevételem. Kell járulékot fizetnem? Igen. Főállású vállalkozóként a minimum járulékfizetési kötelezettség akkor is terheli, ha egy adott hónapban nem szerzett bevételt vagy jövedelmet. A járulékot ilyenkor is legalább a minimálbér (vagy garantált bérminimum) után meg kell fizetni, kivéve, ha pl. egész hónapban táppénzen volt.

Egy Kft. beltagja és egyéni vállalkozó is vagyok. Hol kell megfizetnem a minimum járulékot? Alapesetben az egyéni vállalkozásában kell teljesítenie a minimum járulékfizetést, és a társas vállalkozásban csak a tényleges jövedelem után kell fizetni. Azonban minden év január 31-ig nyilatkozhat a társas vállalkozás felé, hogy a tárgyévre a minimum kötelezettséget ott kívánja teljesíteni. Ebben az esetben az egyéni vállalkozása válik ebből a szempontból „mellékállásúvá”.

Minden vállalkozás egyedi, ezért a pontos kötelezettségek meghatározásához és a legkedvezőbb adózási mód kiválasztásához minden esetben egyeztessen könyvelőjével vagy adótanácsadójával.