A 25 millió forint alatti éves bevételű kisvállalkozók választhatják a helyi iparűzési adó (HIPA) egyszerűsített, sávos adóalap-megállapítási módját. Ez a lehetőség jelentősen leegyszerűsíti az adminisztrációt, mivel a nettó árbevétel bonyolult korrekciója helyett a bevétel nagyságától függő, fix összegű adóalap után kell adózni. A módszer a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39/A. §-án alapul.

Ki és milyen feltételekkel választhatja?

Az egyszerűsített adóalap-megállapítást az a vállalkozó (egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozás) választhatja, akit a törvény „kisvállalkozónak” minősít. Ennek két bevételi határa van:

• Általános értékhatár: A vállalkozó éves bevétele nem haladja meg a 25 000 000 Ft-ot.
• Különös értékhatár átalányadózó kiskereskedőknek: A bevétel nem haladja meg a 120 000 000 Ft-ot, feltéve, hogy a vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózónak minősül.

Fontos tudnivalók:

• Időarányosítás: Ha az adóév 12 hónapnál rövidebb (például év közben induló vagy megszűnő vállalkozás esetén), a bevételi értékhatárokat napi arányosítással kell figyelembe venni.
• Bevétel fogalma: A Htv. alkalmazásában bevétel alatt a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó magánszemély vállalkozó esetében az Szja-törvény szerinti bevételt, más vállalkozóknál (pl. Kft., Bt.) a nettó árbevételt kell érteni.

Hogyan működik a sávos adóalap?

A kisvállalkozó a választása alapján az éves bevételének megfelelő sávba tartozó, fix összegű adóalap után fizeti meg az iparűzési adót. Ez az adóalap a vállalkozó székhelye és minden telephelye szerinti önkormányzatnál külön-külön érvényes, azt nem kell megosztani.

A 2026-os adóévre vonatkozó sávok és a hozzájuk tartozó adóalapok a következők:

• 1. sáv: Ha az éves bevétel a 12 000 000 Ft-ot nem haladja meg, az adó alapja 2 500 000 Ft.
• 2. sáv: Ha az éves bevétel a 12 000 000 Ft-ot meghaladja, de a 18 000 000 Ft-ot nem, az adó alapja 6 000 000 Ft.
• 3. sáv: Ha az éves bevétel a 18 000 000 Ft-ot meghaladja, de a 25 000 000 Ft-ot (átalányadózó kiskereskedőnél a 120 000 000 Ft-ot) nem, az adó alapja 8 500 000 Ft.

Példaszámítások

Az adó mértékét az önkormányzatok rendeletben határozzák meg, de az legfeljebb 2% lehet.

1. példa: Egy KATA-s egyéni vállalkozó éves bevétele 11 500 000 Ft. A székhelye szerinti önkormányzatnál a HIPA mértéke 2%.

• A vállalkozó az 1. sávba tartozik.
• Adóalapja: 2 500 000 Ft.
• Fizetendő HIPA: 2 500 000 Ft * 2% = 50 000 Ft.

2. példa: Egy Bt. éves nettó árbevétele 21 000 000 Ft. A székhelye szerinti településen a HIPA mértéke 1,8%.

• A vállalkozás a 3. sávba tartozik.
• Adóalapja: 8 500 000 Ft.
• Fizetendő HIPA: 8 500 000 Ft * 1,8% = 153 000 Ft.

A választás bejelentése és a bevallás

Az egyszerűsített adóalap-megállapítás választását az adóévről szóló iparűzési adóbevallásban (a NAV-on keresztül benyújtandó HIPAK nyomtatványon) kell jelezni. A bevallás benyújtásának és az adó megfizetésének határideje naptári éves adózóknál az adóévet követő év május 31.

Kiemelten fontos, hogy a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39/A. § (11) bekezdése szerint az a vállalkozó, aki ezt az egyszerűsített módszert alkalmazza, az iparűzési adóban semmilyen más adómentességre, adókedvezményre vagy adócsökkentésre nem jogosult.

Gyakran ismételt kérdések

Mi történik, ha a vállalkozás év közben lépi át a bevételi sávhatárt? Az adóalapot az adóév végén realizált teljes éves bevétel alapján kell meghatározni. Ha a bevétel átlép egy sávhatárt, akkor a teljes adóévre a magasabb sávhoz tartozó adóalapot kell alkalmazni.

KIVA-alanyként is választhatom ezt a módszert? Igen. A KIVA-alany vállalkozó, ha megfelel a 25 millió forintos bevételi feltételnek, választhatja ezt a sávos módszert a másik, KIVA-alanyokra vonatkozó egyszerűsítés (KIVA-alap 120%-a) helyett. Érdemes kiszámolni, melyik opció a kedvezőbb.

Mi a teendő, ha a cégnek több településen is van telephelye? Ebben az esetben a sávos adóalap (pl. 8 500 000 Ft) mind a székhely, mind a telephely(ek) szerinti önkormányzat(ok) felé bevallandó adóalapként szolgál. Az adóalapot nem kell megosztani a települések között, hanem mindegyik helyen a teljes fix összeg után kell megfizetni az adott önkormányzat által meghatározott adómértékkel számított adót.

Vissza lehet vonni a választást? A választás mindig egy adott adóévre szól, és a bevallásban kell jelezni. A következő adóévben a vállalkozó szabadon dönthet, hogy továbbra is az egyszerűsített módszerrel, vagy a főszabály szerint (nettó árbevétel korrekciójával) kívánja-e megállapítani az adóalapját.

Minden esetben javasolt a konkrét üzleti helyzetet könyvelővel vagy adótanácsadóval egyeztetni a legkedvezőbb adózási mód kiválasztásához.