A tervek szerint 2026. január 1-jétől a családi adókedvezmény mértéke a duplájára emelkedik, ami az egyik legjelentősebb, családokat érintő adóváltozás lesz az elmúlt években. Ez a módosítás gyermekenként és eltartotti létszámtól függően akár több tízezer forinttal magasabb havi nettó jövedelmet eredményezhet az érintettek számára. A kedvezmény továbbra is az összevont adóalapot csökkenti, és a személyi jövedelemadóból (szja), illetve szükség esetén a társadalombiztosítási járulékból (tb-járulék) érvényesíthető.

A családi adókedvezmény alapjai

A családi adókedvezmény egy olyan, az állam által nyújtott támogatás, amely a gyermeket nevelő magánszemélyek adóterhét csökkenti. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 29/A. § (1) bekezdése szerint „a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját a családi kedvezménnyel csökkenti”.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bruttó bérből egy meghatározott összeget le lehet vonni, és csak a csökkentett összeg után kell a 15%-os személyi jövedelemadót megfizetni. Ha az adóalap nem elegendő a kedvezmény teljes kihasználásához, a fennmaradó rész a 18,5%-os tb-járulék terhére is elszámolható családi járulékkedvezmény formájában.

A megduplázott kedvezmény mértéke 2026-tól

A 2026-ra tervezett változások szerint az adóalap-csökkentő kedvezmény havi összege a következőképpen alakul:

• Egy eltartott esetén: 266 680 Ft (a jelenlegi 133 340 Ft helyett)
• Kettő eltartott esetén: 533 320 Ft (a jelenlegi 266 660 Ft helyett)
• Három vagy több eltartott esetén: 880 000 Ft (a jelenlegi 440 000 Ft helyett)

Fontos kiemelni, hogy az Szja tv. 29/A. § (2a) bekezdése alapján a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után járó kedvezmény összege is emelkedik. A jelenlegi 133 340 forintos kiegészítő tétel a duplázódás után várhatóan 266 680 forinttal növeli majd a fenti alapösszegeket gyermekenként.

Példaszámítás: mennyivel marad több a családoknál?

Vegyünk egy példát: egy két gyermeket nevelő család, ahol az egyik szülő bruttó 800 000 Ft-ot keres, és egyedül érvényesíti a kedvezményt.

• Jelenlegi helyzet (2025-ig):

  • Adóalap-kedvezmény: 266 660 Ft
  • Adómegtakarítás (266 660 Ft * 15%): 39 999 Ft/hó

• Tervezett helyzet (2026-tól):

  • Adóalap-kedvezmény: 533 320 Ft
  • Adómegtakarítás (533 320 Ft * 15%): 79 998 Ft/hó

A példából látható, hogy a kedvezmény megduplázása havi szinten közel 40 000 Ft-tal több nettó jövedelmet hagy a családnál.

Az igénybevétel és a megosztás szabályai

A családi adókedvezményt a jogosultak kétféleképpen vehetik igénybe:

1. Év közben, adóelőleg-nyilatkozattal: A munkáltatónak leadott nyilatkozat alapján a kedvezményt havonta, a bérszámfejtés során érvényesítik.
2. Év végén, az adóbevallásban: Lehetőség van a teljes éves kedvezmény egy összegben történő visszaigénylésére is az szja-bevallás benyújtásakor.

A házastársak, élettársak a kedvezményt közösen is érvényesíthetik, akár megosztva egymás között. Az Szja tv. vonatkozó szakasza szerint „a kedvezményt a házastársak – döntésük szerint – az összeg megosztásával közösen érvényesítik, ideértve azt az esetet is, ha a kedvezményt kizárólag egyikük veszi igénybe”. A megosztás különösen akkor hasznos, ha az egyik fél jövedelme önmagában nem elegendő a teljes kedvezmény kihasználásához.

Családi járulékkedvezmény: ha nincs elég adóalap

Előfordulhat, hogy a magánszemély adóalapja alacsonyabb, mint a teljes családi kedvezmény összege. Ilyenkor a fennmaradó rész sem vész el. A törvény lehetővé teszi, hogy a ki nem használt kedvezmény adóértékét (azaz a kedvezmény 15%-át) a fizetendő társadalombiztosítási járulékból vonják le.

Ahogy a jogszabály fogalmaz: „A családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az e törvény 8. §-a szerinti adómértékkel meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.”

Gyakran ismételt kérdések

Ki minősül kedvezményezett eltartottnak? A kedvezményezett eltartott elsősorban a családi pótlékra jogosító gyermek, a magzat a fogantatás 91. napjától, valamint az a személy, aki családi pótlékra már nem jogosult, de a jogosulttal közös háztartásban él és rokkantsági járadékban vagy saját jogú nyugdíjban nem részesül.

Élettársak is megoszthatják a kedvezményt? Igen, a közös háztartásban nevelt gyermek(ek) után az élettársak is jogosultak a kedvezményre és annak megosztására, amennyiben legalább egyikük a gyermek szülője vagy gyámja, és a családi pótlékot rájuk tekintettel állapítják meg.

Mi a teendő, ha év közben születik gyermek? A jogosultság a gyermek születésének hónapjától él. Az adóelőleg-nyilatkozatot a születést követően bármikor be lehet nyújtani a munkáltatónak, és a korábbi hónapokra járó kedvezményt akár visszamenőleg is lehet érvényesíteni az éves adóbevallásban.

Hogyan viszonyul a családi adókedvezmény a négy- vagy többgyermekes anyák (NÉTAK) szja-mentességéhez? A négy- vagy többgyermekes anyák kedvezménye (NÉTAK) teljes szja-mentességet biztosít a jogosultsági körbe tartozó jövedelmekre. Mivel esetükben nincs fizetendő szja, a családi adókedvezményt az szja-alapból ők nem tudják érvényesíteni. A kedvezményt azonban a másik szülő (házastárs, élettárs) a saját jövedelme terhére teljes mértékben igénybe veheti.

Minden egyedi helyzet más és más, ezért a legpontosabb tájékoztatásért és a lehetőségek optimális kihasználásáért érdemes könyvelővel vagy adótanácsadóval konzultálni.