A munkavállaló bruttó béréből 15% személyi jövedelemadót (SZJA) és 18,5% társadalombiztosítási (TB) járulékot vonnak le. A munkáltató ezen felül 13% szociális hozzájárulási adót (szocho) fizet a bruttó bér után. Ezek a kulcsadók képezik a magyarországi munkabér közterheinek alapját, amelyek pontos ismerete elengedhetetlen a szabályos bérszámfejtéshez.

A bérszámfejtés alapjai: Bruttó bér és a levonások

A bérszámfejtés kiindulópontja mindig a munkaszerződésben rögzített bruttó bér. Ebből az összegből a munkáltató köteles levonni és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé befizetni a munkavállalót terhelő adókat és járulékokat. 2026-ban ezek a következők:

• Személyi jövedelemadó (SZJA): 15%. A levonás alapja a bruttó bér, csökkentve az érvényesíthető adóalap-kedvezményekkel. A mértéket a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény határozza meg.
• Társadalombiztosítási járulék (TB-járulék): 18,5%. Ez egy egységes járulék, amely magában foglalja a 10% nyugdíjjárulékot, a 7% egészségbiztosítási járulékot és az 1,5% munkaerőpiaci járulékot. A levonás alapja a bruttó bér, felső határ nélkül. A szabályozást a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) tartalmazza.

A két tétel levonása után fennmaradó összeg a nettó bér, amelyet a munkavállaló kézhez kap.

A munkáltatói teher: A 13%-os szociális hozzájárulási adó (szocho)

A bruttó béren felül a munkáltatónak további adófizetési kötelezettsége van. Ez a szociális hozzájárulási adó (szocho), amelynek mértéke 2026-ban 13%. Ezt az adót a munkáltató a kifizetett bruttó bérek összessége után fizeti meg, és ez váltotta fel a korábbi munkáltatói járulékokat és a szakképzési hozzájárulást.

A munkáltató teljes költsége tehát a bruttó bér és a 13%-os szocho összege. Nézzük ezt a 2026-ban érvényes minimálbérekkel:

• Minimálbér (322 800 Ft) esetén:

  • Bruttó bér: 322 800 Ft
  • Szocho (13%): 322 800 Ft * 0,13 = 41 964 Ft
  • Munkáltató teljes költsége: 364 764 Ft

• Garantált bérminimum (373 200 Ft) esetén:

  • Bruttó bér: 373 200 Ft
  • Szocho (13%): 373 200 Ft * 0,13 = 48 516 Ft
  • Munkáltató teljes költsége: 421 716 Ft

Példaszámítás: A nettó bér kiszámítása 2026-ban

Vegyünk egy példát egy kedvezményeket nem érvényesítő munkavállalóra, akinek a bruttó bére 500 000 Ft.

1. Bruttó bér: 500 000 Ft
2. SZJA levonás (15%): 500 000 Ft * 0,15 = 75 000 Ft
3. TB-járulék levonás (18,5%): 500 000 Ft * 0,185 = 92 500 Ft
4. Összes levonás: 75 000 Ft + 92 500 Ft = 167 500 Ft
5. Nettó bér: 500 000 Ft - 167 500 Ft = 332 500 Ft
6. Munkáltatói szocho (13%): 500 000 Ft * 0,13 = 65 000 Ft
7. Teljes munkáltatói költség: 500 000 Ft + 65 000 Ft = 565 000 Ft

Az adóalapot csökkentő kedvezmények rendszere

A jogszabályok számos kedvezményt biztosítanak, amelyek csökkentik a fizetendő személyi jövedelemadót, ezáltal növelve a nettó bért. A legfontosabb ilyen kedvezmény a családi adókedvezmény.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 29/A. § (1) bekezdése szerint a magánszemély az összevont adóalapját csökkentheti a családi kedvezménnyel. Ha az adóalap nem elegendő a kedvezmény teljes kihasználásához, a fennmaradó rész a 18,5%-os TB-járulék terhére is elszámolható családi járulékkedvezmény formájában.

A kedvezmény mértéke 2026-ban (az adóalap csökkentésének havi összege):

• Egy eltartott esetén: 133 340 Ft (ez havi 20 000 Ft adómegtakarítást jelent)
• Két eltartott esetén: eltartottanként 266 660 Ft (összesen 533 320 Ft, ami havi 80 000 Ft adómegtakarítás)
• Három vagy több eltartott esetén: eltartottanként 440 000 Ft (három gyermeknél összesen 1 320 000 Ft, ami havi 198 000 Ft adómegtakarítás)

Ezen felül további jelentős SZJA-mentességek léteznek, például a 30 év alatti anyák, illetve a három vagy több gyermeket nevelő anyák számára, amelyek bizonyos feltételekkel teljes mentességet biztosítanak az SZJA fizetése alól.

Bevallási és fizetési kötelezettségek

A munkáltatóknak a levont adókat és járulékokat, valamint a saját szocho-kötelezettségüket havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell bevallaniuk és megfizetniük a NAV felé. A bevallás az '08-as jelű „Bevallás a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról” elnevezésű nyomtatványon történik, elektronikus úton.

Gyakran ismételt kérdések

Mi a különbség a minimálbér és a garantált bérminimum között? A minimálbér (2026-ban bruttó 322 800 Ft) a legalacsonyabb kötelezően fizetendő munkabér. A garantált bérminimum (2026-ban bruttó 373 200 Ft) azokra a munkakörökre vonatkozik, amelyek legalább középfokú iskolai végzettséget vagy szakképzettséget igényelnek.

Csak az SZJA-ból érvényesíthető a családi adókedvezmény? Nem. Elsődlegesen az SZJA-alapot csökkenti. Amennyiben a magánszemély adóalapja alacsonyabb, mint a kedvezmény összege, a fennmaradó rész 15%-ával a 18,5%-os TB-járulék is csökkenthető. Ezt nevezzük családi járulékkedvezménynek.

Milyen határidővel kell a munkabér utáni adókat és járulékokat bevallani és befizetni? A munkáltatónak a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell elektronikusan benyújtania a '08-as bevallást, és ugyaneddig a határidőig kell megfizetnie a levont SZJA-t, TB-járulékot, valamint a saját 13%-os szociális hozzájárulási adóját.

A 13%-os szochónak van felső határa munkabér esetén? Nincs. A munkaviszonyból származó jövedelmek esetében a 13%-os szociális hozzájárulási adónak nincs felső korlátja, azt a teljes bruttó bér után meg kell fizetni. Az adófizetési felső határ (2026-ban 7 747 200 Ft) csak bizonyos külön adózó jövedelmekre, például az osztalékra vonatkozik, a munkabérre nem.

A konkrét bérszámfejtési feladatok és az egyedi helyzetek pontos kezelése érdekében mindig érdemes tapasztalt könyvelővel vagy adótanácsadóval konzultálni.