2026. január 1-jétől az átalányadózó egyéni vállalkozók általános költséghányada 40%-ról 45%-ra emelkedik. Ez a módosítás kedvezőbb adózást tesz lehetővé, mivel a bevétel nagyobb része minősül költségnek, így csökken az adóalap. Az adómentes jövedelemrész továbbra is az éves minimálbér fele, ami a 2026-os minimálbér alapján 1 936 800 Ft.

A legfontosabb változás 2026-ban: 45%-os költséghányad

A 2025. évi LXXXIV. törvény módosításának köszönhetően az átalányadózás általános költséghányada 45%-ra nő. Ez a változás azokat az egyéni vállalkozókat érinti, akik nem jogosultak a speciális, magasabb költséghányadok alkalmazására. A jogalkotó egy többéves tervet is bevezetett: a költséghányad 2027. január 1-jétől tovább emelkedik 50%-ra.

A 2026-ban alkalmazható költséghányadok a következők:

• 45%: Általános költséghányad a legtöbb tevékenységre.
• 80%: A törvényben nevesített tevékenységekre, többek között egyes kézműves és építőipari szolgáltatásokra, mezőgazdasági tevékenységekre, taxis személyszállításra és teherfuvarozásra.
• 90%: Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozók számára.

Bevételi értékhatárok 2026-ban

Az átalányadózás választásának feltétele, hogy a vállalkozó bevétele ne haladja meg a törvényben meghatározott értékhatárt. Ezek a határok a mindenkori éves minimálbérhez kötöttek. A 2026-os évre a minimálbér bruttó 322 800 Ft/hó, ami éves szinten 3 873 600 Ft.

Ennek megfelelően a 2026-os bevételi értékhatárok:

• Általános bevételi határ: 38 736 000 Ft (az éves minimálbér tízszerese).
• Kiskereskedelmi bevételi határ: 193 680 000 Ft (az éves minimálbér ötvenszerese).

Fontos, hogy az értékhatár túllépése esetén a vállalkozó elveszíti az átalányadózásra való jogosultságát az adóév elejére visszamenőleg, és a jövedelmét a vállalkozói jövedelemadózás (VSZJA) szabályai szerint kell megállapítania.

Az adómentes sáv és a jövedelem számítása: Példaszámítás

Az átalányadózás egyik legnagyobb előnye az adómentes jövedelemrész. Az 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerint az átalányadózó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része mentes a személyi jövedelemadó alól. 2026-ban ez az adómentes jövedelemhatár 1 936 800 Ft.

A 45%-os költséghányad emelkedésével az a bevételi sáv is kitolódik, ameddig a vállalkozónak nem keletkezik szja-fizetési kötelezettsége.

• Jövedelemhányad: 100% - 45% = 55%
• Adómentes bevételi határ: 1 936 800 Ft / 0,55 = 3 521 454 Ft

Tehát egy 45%-os költséghányadot alkalmazó átalányadózónak 3 521 454 Ft éves bevételig nem kell személyi jövedelemadót fizetnie.

Példaszámítás: Egy 45%-os költséghányadú átalányadózó éves bevétele 6 000 000 Ft.

1. Bevétel: 6 000 000 Ft
2. Költséghányad (45%): 6 000 000 Ft * 0,45 = 2 700 000 Ft
3. Vállalkozói jövedelem (55%): 6 000 000 Ft * 0,55 = 3 300 000 Ft
4. Adómentes jövedelemrész: 1 936 800 Ft
5. Adóköteles jövedelem: 3 300 000 Ft - 1 936 800 Ft = 1 363 200 Ft
6. Fizetendő SZJA (15%): 1 363 200 Ft * 0,15 = 204 480 Ft

Járulékfizetési szabályok változása 2026-tól

Az átalányadózókat a jövedelemadó mellett társadalombiztosítási járulék (18,5%) és szociális hozzájárulási adó (13%) fizetési kötelezettség is terheli. 2026-tól két fontos változás lép életbe:

1. Megszűnik a szocho minimum alapjának 112,5%-os szorzója: A főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak a szochót legalább a minimálbér 100%-a után kell megfizetniük, a korábbi 112,5% helyett. Ez a gyakorlatban havi szinten több ezer forintos megtakarítást jelent.
2. Negyedéves bevallás és fizetés: A havi bevallás helyett a járulékokat (a tb-járulékot és a szochót is) negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell bevallani és megfizetni a '2658-as nyomtatványon.

A főfoglalkozású vállalkozó járulékfizetési kötelezettségének alsó határa továbbra is a minimálbér (322 800 Ft), illetve szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum (373 200 Ft).

Gyakran ismételt kérdések

Mekkora bevételig nem kell személyi jövedelemadót (szja) fizetnem 2026-ban 45%-os költséghányaddal? Az általános, 45%-os költséghányad mellett 3 521 454 Ft éves bevételig nem keletkezik szja-fizetési kötelezettség, mivel az ezalatt keletkező jövedelem nem haladja meg az 1 936 800 Ft-os adómentes jövedelemrészt.

Mi történik, ha a bevételem meghaladja a 38 736 000 Ft-os értékhatárt? Amennyiben a bevétele túllépi az éves bevételi értékhatárt, elveszíti az átalányadózói státuszát az adóév elejére visszamenőleg. Ebben az esetben a jövedelmét a vállalkozói jövedelemadózás (VSZJA) szabályai szerint kell megállapítania, ami jelentős adminisztrációs és adózási változással jár.

A 45%-os költséghányad minden átalányadózóra vonatkozik? Nem. Ez az általános kulcs. A törvényben meghatározott, jellemzően kézműves vagy szolgáltató tevékenységekre 80%, míg a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzőkre 90%-os költséghányad érvényes 2026-ban is.

Főfoglalkozású átalányadózóként kell járulékot fizetnem, ha a bevételem az adómentes sáv alatt marad? Igen. A főfoglalkozású egyéni vállalkozónak a tb-járulékot és a szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér (vagy garantált bérminimum) után akkor is meg kell fizetnie, ha a tényleges jövedelme alacsonyabb, vagy az szja-mentes.

Minden egyedi helyzet más, ezért a pontos adókötelezettségek meghatározásához és a legkedvezőbb adózási mód kiválasztásához mindenképpen egyeztessen könyvelővel vagy adótanácsadóval.